Eljött az ideje, hogy a Marvel-univerzum rajongói egy nagy doboz nassolnivalóval az ölükben visszafoglalják a mozitermeket. A ’Fekete Özvegy’ című film bemutatója sokat csúszott a vírushelyzet miatt, ám végre valahára a stúdió nem halasztotta tovább a debütálását. Marvel ínyencek figyelem: a Fekete Özvegy a mozikban!

Promókép a filmhez

A ’Fekete Özvegy’ nem az MCU legkiválóbb filmje, de igazából nehéz is lenne egyet a legjobbnak kikiáltani. Számomra a film kitűnő szórakozás volt, izgalmas és teljesítette az előzetes elvárásaimat. Mint azt mindenki tudja már, Natasha sajnos (elméletileg) nem tér vissza többet. Ez a film így méltó „befejezése” a történetének. Múltjának több homályos részére is fény derül, ugyanakkor úgy érzem, hogy kicsit túlzsúfolt volt az egész. Nagyon sok információt, nagyon sok nosztalgiázást akartak belepakolni 2 óra 13 percbe és ez nem biztos, hogy olyan fenomenális ötlet volt. Nincs idő mélyebben belemenni az özvegy életébe, valójában a dolgok 90%-a csak említés szintjén merül fel. Ez egyébként nem okoz problémát, de talán jobban átéreznénk a nő fájdalmát és bennem maradt némi kíváncsiság is főszereplő iránt. A film eseményei 2016-ban a ’Polgárháború’ cselekménye után játszódnak.

Natasha Romanoff karakterplakátja

Térjünk át egy kis elemzésre! A film zenéje tele van feszültséggel, alkalmazkodik az aktuálisan zajló harchoz vagy éppen drámához. A ’Fekete Özvegy’ a talán eddigi leglátványosabb akciójeleneteket vonultatja fel: a kemény pofozkodástól a szabadesésig minden van benne. A jelmezek nagyon szuperek. Nyilván az özvegyek szerkóiban alapvetően nincs semmi újdonság, viszont a fehér színű kezeslábasok és Alexej szettje elég király. Nem lényeges ugyan, de muszáj megragadnom a lehetőséget arra, hogy kitérjek Budapest filmbeli jellegére, illetve azokra az apróságokra, amiket magyarként megmosolyogtam. A hazai főváros kedvező feltételei és szépsége miatt előnyben részesített forgatási helyszín a zene- és filmipar számára. Natasha-ról régóta tudhatták a rajongók, hogy valamilyen kötődése van a nagyvároshoz. Barton is többször utal a település berkeiben elkövetett balhéjukra, így nagy izgalom övezte a nézőközönséget, hogy talán végre fény derülhet erre a titokra. Budapest nagyjából 20 percet kap a film játékidejéből. Megjelenik a tapasztalt mozisoknak ismerős társasház, a hosszú egyirányú utca, ahol mindig motorral száguldanak szembe a forgalommal. Egészen a metróig csoroghatunk le, ahol, ha elhagy az ember egy király, fémből készült pajzsot, tuti 3 pillanat múlva már nem kapja vissza. Szintén érdekesnek találom, hogy Budapestet egy nagyon proli helynek próbálják ábrázolni, amikor annyi csoda van ebben a városban. Másrészt a film azon ügyködik, hogy elhitesse velünk, hogy ez az ország a nagy keleti ellenség kistestvére (volt), kíméletlen katonai alakulatokkal, gonosz oligarchákkal és bérgyilkosokkal.

Részlet a film plakátjáról, a főbb szereplőkkel

Na de milyen Scarlett Johansson? Bár a színésznő egyértelmű közönségkedvenc, néhányan vitatták, hogy őmaga és a karaktere elbírnak-e egy önálló filmet. Hogyne, bírnának! Scarlett remek formában van, még mindig olyan lenyűgöző, mint mikor először láthattuk Romanoff ügynökként. Nem szabad felróni, hogy a külseje „már nem olyan bomba”, az ilyen kommentekkel nem értek egyet. A színésznő külseje azért megviselt, mert Natasha Romanoff „családja” még épp csak szétesett, mikor már a sötét múlt is kísérteni kezdi. Számomra az abszolút meglepetés Florence Pugh volt. Fantasztikus minden mozzanata, egy rossz szavam nincs rá. Láttam már filmekben, de sose érintett meg, irreálisan felkapottnak tartottam, de kellemesen csalódtam. (Ugyanez van bennem a közelgő Hawkeye sorozatban Hailee Steinfeld kapcsán, de az még várat magára.)  David Harbour és Rachel Weisz a tőlük megszokott színvonalat hozzák, ha bizonytalanságot érzek bennük, azt inkább a gyéren kidolgozott karakterek okozzák, nem az ő játékuk.

Őszintén vártam ezt a filmet. Szeretem Natasha-t, a színészeket és mindig is kíváncsi voltam Romanoff ügynök titokzatos múltjára. Bár nyilván a túlzott amerikai hozzáállás, miszerint „minden orosz kommunista, vodkát iszik, a nők meg csak fonatot hordanak a hajukban” nem erőssége a filmnek, de még ez is elfogadható. A ’Fekete Özvegy’ című film fanoknak kötelező, az akciófilmek kedvelőinek pedig őszintén javaslom a megtekintését.

Végső összegzés!

Kinek ajánlom?

• szuperhős rajongóknak
• akik igazi, vagány „girlpower” filmet néznének
• akik szeretik a látványos akciófilmeket

Kinek nem való?

• akik elsősorban Scarlett Johansson „szexizésére” várnak
• akik nem bírják a túlzott amerikai sztereotipikus szemléletmódot
• akik nem kedvelik a lehetetlen akciójeleneteket

Köszönöm, hogy itt voltál, hamarosan találkozunk! További bejegyzésekért kövesd a blogot!

Ismét hoztam nektek a Nagytotál blogra egy sorozatajánlót. Korábbi bejegyzésemben felkapott televíziós vígjátéksorozatokról írtam le az őszinte véleményemet, most azonban következzen egy másik műfaj! Ezúttal néhány olyan krimit fogok nektek bemutatni, amik különböző csatornákon futnak a tévében mostanság. Jó olvasást kívánok mindenkinek, remélem, találtok nektek való bűnügyi sorozatot!

1. Agatha Christie regényei, novellái nyomán készült sorozatok

Kezdjük az örök klasszikusokkal! Agatha Christie, a „krimi koronázatlan királynője”, az Egyesült Királyságban született 1890-ben, csodaszép és szerencsére hosszú élete 1976-ban ért véget. A brit írónő számos detektívregényt, novelláskötetet és színpadi darabot szerezett, melyek világhírűek. Alkotásaiból rengeteg feldolgozás készült, ezek közül a – szerintem – legjobbakat szeretném kiemelni. Christie legnagyobb főhősei a belga úr, Hercule Poirot és a vénkisasszony, Jane Marple.

David Suchet Poirot-ként

Hercule Poirot egy Londonban élő magánnyomozó, aki a kis szürke agysejtjeivel minden bűntényt megold. Egyedi stílusa, kiemelkedő intelligenciája és logikája igazán meggyőzővé teszi. Poirot egy köpcös, alacsony úriember, aki gondolkodással old meg mindent, ha akcióra vágysz, ez nem a megfelelő sorozat számodra. Rengeteg színész bújt már a nyomozó bőrébe, közülük a legismertebb David Suchet verziója. Akik olvasták a történeteket, bizonyára egyetértenek abban, hogy nála jobban senki nem adta vissza ezt a szerepet. David Suchet Poirot-sorozatai két néven futnak a televízióban. A ’Poirot-novellák’ rövidebb, kevésbé izgalmas történeteket mesélnek el. A hosszabb, regényekből készült részeket cím szerint lehet megtalálni pl. „Poirot: Gyilkosság az Orient-expresszen”.

"A két Miss Marple"

Miss Marple egy bohókás idős néni. Látszólag. Valójában a hölgynek a hátán is szeme van, semmi nem kerüli el a figyelmét. A bűntények felgöndörítése számára egyfajta hobbi, nem áll hivatalos magándetektív hírében. Jane Marple ravaszsága megdöbbentő és élvezet nézni, ahogy sunnyogva ügyködik a háttérben. Vele kapcsolatban egyféle sorozat fut jelenleg, de két színésznő váltja egymást, emiatt nem kell megijedni, mindkettejük szerethető. Általában a regény címeként jelennek meg a részek, néhány helyen azonban ’Agatha Christie Marple kisasszonya’- ként fellelhető a sorozat.

2. Sherlock-ok örvénye

A másik nagy nyomozó, akinek a nevét mindenki ismeri Sherlock Holmes. Az éles eszű nyomozó hihetetlen kalandjait is sok különböző formában láthattuk már, melyek közül három sorozatot emelnék ki. Az első, számomra klasszikus a ’Sherlock Holmes kalandjai’. Ez a ’80-as, ’90-es években futott, de ma is simán nézhető, a televízióban már kevésbé sugározzák. A modern sorozatok közül két nekem tetsző létezik, melyeket úgy különböztetnék meg, mint „amerikai Sherlock” és a „brit Sherlock”.

Részlet a 'Sherlock és Watson' plakátjáról

Az általam „amerikai Sherlocknak” nevezett a ’Sherlock és Watson’ elnevezésű krimisorozat. Ebben látható Johnny Lee Miller és Lucy Liu párosa, akik jól együtt működnek. Ez a feldolgozás több szempontból is egyedi, aki inkább az amerikai művek kedvelője, azoknak ez a befutó. A ’Sherlock’ sorozat, Benedict Cumberbatch és Martin Freeman főszereplésével készült és ez az örök kedvencem. Nagyon izgalmas, nagyon angol. Cumberbatch maga a tökély Holmes szerepében, sose láttam még jobb alakítást. (A film kedvelőknek a Robert Downey Jr. által megformált Sherlock Homes-os kalandfilmeket ajánlom, nagyon élvezetesek.)

Részlet a 'Sherlock' plakátjáról

3. Oxfordi gyilkosságok

Mostanában ez a bűnügyi sorozat nagyon sok csatornán megtalálható. Bár eleinte nagyon depresszívnek tartottam, később megfogott és az összes elérhető részt végignéztem. Az egész egy detektívsorozaton alapszik, az ott megjelenő Endeavour Morse nyomozó ügyeit mutatja be abban az időszakban, mikor még fiatal volt. A helyszín természetesen Oxford, a ’60-as években. Morse stílusa és jelleme nagyon megkapó és lenyűgöző. A sorozat minden része borzasztóan izgalmas. Különösen jó ötletnek tartom, hogy bár minden részben egy külön ügyről szól a sorozat, emellett egy másik szálon is fut a történet és ez a bizonyos „nagy-sötét-sejtelmes” dolog általában az évadzáró epizódban kerül teljesen a felszínre.

Az 'Oxfordi gyilkosságok' két főszereplője

Nyilván rengeteg említésre méltó alkotás létezik még ebben a műfajban, természetesen, hogy semmi se maradjon ki, tervezek még ilyen bejegyzést. 

Köszönöm, hogy velem tartottál, várlak vissza! Ha tetszett a bejegyzés, továbbiakért kövesd a Nagytotál blogot!

Őszinte rajongója vagyok a Sony Pictures Animation filmjeinek. Sok remek kis mesét köszönhet nekik a világunk és még most is több van készülőben. A legújabb alkotásuk ’A kívánságsárkány’ címet viseli és méltó elődjeihez. Bár hazánkban valószínűleg nem lesz olyan sikeres, mint például a Hotel Transylvania, ezt az aranyos történetet szívből ajánlom.

Jelenet a filmből

Az animációs film Shanghajban játszódik, így nemcsak egy szép történetet, hanem egy számunkra egzotikusnak tekinthető kultúrát is kicsit közelebbről megismerhetünk. A sztori nagyon hasonló az Aladdin cselekményéhez, kis túlzással ugyanaz. Van azonban benne néhány apró, de lényeges változtatás, ami miatt mégsem a népszerű mese kínai verzióját láthatjuk. ’A kívánságsárkány’ a modern világunkban játszódik. Ennek ellenére nagyon feltűnően ábrázolja a társadalmi különbségeket, melyek a Shanghajhoz hasonló nagy lélekszámú települések esetében, városon belül is kristálytisztán jelennek meg. A Kínában ma is élő tradíciók is szerepet kapnak, különösen Li Na és az édesapja kapcsolatában lelhetők fel ezek az elemek. Érdekes, hogy mindkét főszereplő „csonkacsaládban” nevelkedik, csak egyik szülőjük viseli gondjukat. Az előző filmajánlómra picit visszautalva, melyet az ’Apaság’ című film kapcsán fogalmaztam meg, ebben film a család szempontjából inkább az jelenik meg, hogy az egyedülálló szülő fáradtságot nem kímélve dolgozik gyermeke boldogságáért. Míg Li Na édesapja jobb életet képes adni lányának, addig Din édesanyja azt a szerény életet is alig képes finanszírozni. Nem is megdöbbentő, hogy a két kisgyerek, akik folyton magányosak, akik kétségbeesetten várják szüleiket az iskola előtt, egymásra találnak.

Jelenet a filmből

Ez a sok komoly gondolat természetesen kung fu-val meg sárkányokkal már sokkal barátságosabb. Igen, mindkettő van benne. A sárkány, Long egy humoros, szarkasztikus karakter. Az életet egyszerre látja nagyon reálisan és borzasztóan eltévelyedve. Itt érkezünk el a mese másik jelentős tanulságához, amit tényleg legalább annyira sulykolni kell az emberekbe, mint a család szeretetét: a gazdagság nem boldogít. A pénz sok mindenre jó, de hosszú távon nem tesz minket boldoggá. Erre végül minden szereplőnk rájön, ez teszi igazán tökéletessé a befejezést. 

'A kívánságsárkány' című mese elérhető a Netflix kínálatában.

Végül, jöjjön egy kis összegzés!

Neked való, ha:

• szereted a kedves meséket
• a filmnézős bandában vannak kicsik is
• fontos számodra a barátság, a család

Hagyd ki, ha:

• nem szereted a „koppincsnak” tűnő filmeket
• idegesítenek a sablonos happy end-ek
• nem szereted a gyerekfilmeket

Köszönöm, hogy itt voltál, várlak vissza! Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot további tartalmakért!

A Netflixen fellelhető egyik legújabb film aranyos kis limonádé és szívbe markoló dráma egyszerre. Nemcsak a gyereknevelés kihívásait tárja fel, hanem megmutatja milyen egyedülálló szülőnek lenni és feltár egy elterjedt sztereotípia mögött rejlő igazságot.

A film forgatókönyve az igazi Matthew Logelin írása alapján készült, melynek címe „Two Kisses for Maddy: A Memoir of Loss and Love”. A könyvben Logelin életének arra az egy évére reflektál, mely kislánya születését és felesége halálát követte. Különböző történeteket mesél el házasságából és a kis Maddy nevelésének nehézségeiről. Az ’Apaság’ tehát ebből építkezik, méghozzá kimondottan jól. Személy szerint nagyon megfogott és elkeserített a történet, alig hittem el, hogy ilyen tragédia igenis megtörténhet. Persze, teljesen biztos vagyok benne, hogy nem Matthew Logelin az egyetlen ember, akinek ezt át kellett élnie, viszont ő vetette papírra a gondolatait. A film egy idő után elhagyja a férfi sztoriját és magától fejlődik tovább. A színészgárda számomra ismeretlen, de nagyon szép alakításokat láthatunk, megfelelnek a film szintjéhez. Kevin Hart is remekel, mindent csinál, amit kell, tökéletesen érezni a fájdalmát, a tanácstalanságát, a nyugtalanságát. Őszintén szólva meglepett, hogy egy ilyen filmben látom, mert komikusként általában „idióta” vígjátékokban játszik, egyébként pazarul. (Ahogy látom ő játszott az Életrevalók című film 2017-es amerikai remake-jében, de ezt nem láttam még.)

Részlet a film egyik plakátjáról

A film más szempontból is elgondolkodtató. Ahogy folyik a harc a női egyenjogúságért nagyrészt kevés sikerrel, a világunk elfeledkezik arról, hogy a férfiakat is érik negatív megkülönböztetések. Ezek nem tűnnek olyan fontosnak, pedig nagyon is jelentőségteljesek. Ilyen pédául az, hogy sokan ferde szemmel nézik, ha egy férfi sír. Ebben az esetben azonban most sokkalta komolyabb dologról van szó: a férfi apa szerepéről. Ahogy a filmben is elhangzik, elvileg egy apa – különösen csecsemőkorban – nem képes olyan erős kötődést kialakítani a gyermekkel, mint egy anya. A férfi nem türelmes, nem odaadó, nem rendelkezik a szükséges szülői ösztönökkel és persze a biológiai dolgokról már ne is beszéljünk. Szerintem ezek a feltételezések önmagukban hibásak, nem szabad általánosítani. Az, hogy ki mennyire képes egy gyermeket gondozni, nem függ a személy nemétől. Férfiként és nőként egyaránt el lehet bukni és sikerrel lehet járni a szülői hivatás kicsit sem könnyű berkeiben. A lényeg: nem számít, hogy mi a neme valakinek, ez nem befolyásolja azt, hogy milyen szülő lesz. Kevin Hart a filmben eleinte egy aránylag éretlen férfit alakít, aki nem kimondottan állt készen a kislánya érkezésére. Megtehette volna, hogy átadja a kicsit a nagymamájának, de nem így döntött. Az ember igenis ragaszkodik a saját gyermekéhez, mindegy mennyi ideje tartja a karjaiban. Idővel pedig a filmbeli Matt is felnő a feladathoz és élhető, biztonságos körülményeket biztosít a kis Maddy-nek.

Részlet a filmből

A másik kérdés, ami a jelenkorban gyakran felmerülhet: Képes-e egy gyermekével ellentétes nemű szülő, a gyerekét nemének „megfelelően” nevelni? Már az is relatív, hogy mi számít a „nemének megfelelőnek”, de ezt most inkább nem részletezném. Különösen a meleg-leszbikus közösség tagjait érik gyakran ilyen vádak, de mint láthatjuk, ez egy egyedülálló szülő számára is jelenthet kihívást. Mivel az ’Apaság’ története nem megy el Maddy kamaszkoráig, amikor az „igazán durva dolgok” történnek, a filmben a kislány annyit érzékel, hogy neki nincs édesanyja és ezt az érzést hiányolja, illetve apukájára tekint mintaként. A film egy aprócska példával mutatja be, hogy miben nyilvánulhat meg, ha mondjuk egy édesapa egyedül neveli kislányát. Nem erre van kihegyezve a szituáció, mert igazából nem is ez a legfontosabb. Egy gyerek személyiségét, megjelenését befolyásolják a szülők. Ennek ellenére nem elvárható egy szülőtől, hogy teljesen kézben tartsa az ilyen jellegű dolgokat, hiszen egy gyereket sok más hatás is ér, több is, mint, amit otthon kap. Az tehát, hogy egy gyermek átlagos, sportos, alternatív vagy bármilyen más irányzatot képvisel, nem a szülőn múlik.

Az Apaság című filmdráma nagyon kedves és szívhez szóló. A 109 perces játékidő alatt minden keserédes, mi is együtt vívódhatunk Matt-tel, hogy mi is lenne a helyes. A film elérhető a Netflix kínálatában.

Befejezésül egy összegzés!

Kinek ajánlom?

• akiket érdekel Kevin Hart egy új oldala
• akik szeretik a megindító történeteket
• akik egy aranyos, de komolyabb filmre vágynak

Kinek nem való?

• akik nem kedvelik a szomorú történeteket
• akiket nem érdekel a szülőség, a családalapítás kérdése
• akik a többi kutyás filmekhez hasonló, sírdogálós filmeket se szerették

Köszönöm, hogy itt voltál, várlak vissza! Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blogot!

Guy Ritchie és Statham nem először dolgoztak együtt egy filmen. Mindkettejük stílusát jól ismeri a nézőközönség, filmjeik igazi kultusszal rendelkeznek. Az ’Egy igazán dühös ember’ egy remek kis akciófilm, menő lövöldözős jelenetekkel és minden mással, amire a műfaj kedvelői vágynak. Mindazonáltal nem olyan buta és egész jó a története is, kimondottan élvezetes időtöltés.

A film egyik plakátja

Bár a főszereplő Jason Statham, nem egy teljesen középszerű akciófilmről van szó. Ritchie sajátos rendezői stílusa magasabb színvonalra emeli az történetet, így nem egy 119 perces, tipikus gagyiságot látunk. Az viszont számomra teljesen egyértelmű, hogy az ’Úriemberek’-nél ez a film sokkal gyengébb. A történet a megszokott sablonra épül, de érdekesen van tálalva. A cselekmény különböző részekre van felbontva, erről nekem elsőre Tarantino Ponyvaregénye ugrott be, de biztos sok más filmben is találkozhatunk ilyennel. A tagolás legfőbb oka, hogy a film időben nem lineárisan halad, hanem kisnyuszihoz hasonlóan ide-oda ugrál a múlt és a jelen eseményei között. A film ennek ellenére minden erőfeszítés nélkül követhető, nem lehet belezavarodni. A színészi gárda nem extra, igazából az egész filmet Statham és Ritchie neve húzza. Két színészt ismertem még fel Andy García-t és Eddie Marsan-t, a többiek számomra szinte teljesen ismeretlenek voltak vagy kisebb szerepekből rémlettek. Ilyen szempontból a film nem nagy eresztés, de nagy nevek hiányában is nagyon jól működik benne minden. Az ’Egy igazán dühös ember’ legeslegnagyobb erőssége a zene. A zene fantasztikus. Igazából semmi új nincs benne, elég egyszerű és ugyanaz a fél perc ismétlődik végig, mégis nagyon megfogott.

Jelenet a filmből

Mutat-e Statham valami újat? Alapvetően nem. Jason Statham egy kiváló és hiteles karakterszínész. Mindegy, hogy kivel és milyen filmben játszik, ő a nagyon kemény, nagyon ravasz, nagyon menő királycsávó és ezt mindenki el is hiszi róla. Ez alól talán ’A kém’ című vígjáték kivétel, ahol Statham félig-meddig kilép ebből a szerepből. Patrick Hill-ként ismét jól hozza a formáját. Egy komoly és erős férfit alakít, aki bárkit legyőz egy jól megkoreografált akciójelentben. Van azonban egy jókedvű, mély érzésű oldala is, nemcsak egy érzéketlen gép.

Jöjjön egy kis összegzés!

Kinek ajánlom?

• Jason Statham és Guy Ritchie rajongóknak
• az akciófilmek kedvelőinek
• aki egy kis lövöldözős-harcolós kikapcsolódásra vágyik

Ki hagyja inkább ki?

• aki nem szívleli a sablonos, amerikai sztorikat
• aki nem bírja a véres filmeket
• aki nem szereti, ha össze-vissza ugrál a cselekmény

Köszönöm, hogy velem tartottál, várlak vissza! Kövesd a blogot és a Facebook oldalt további tartalmakért!

Guy Ritchie korunk egyik legnagyobb filmrendezője, stílusa különleges, történetei egyedülállók. Minden filmje után úgy érzem, hogy ennél nem szerethetem jobban, mert ez a csúcsok csúcsa minden tekintetben. Most azonban ezt teljesen komolyan így gondolom.  2020-ban bemutatott ’Úriemberek’ egy olyan film, ami számomra egyszerre minőségi és végtelenül szórakoztató. Az akció-vígjáték elérhető jelenleg a Netflix kínálatában.

A film főszereplői

A helyzet az, hogy ez a film műfajában kiemelkedő. Kiemelkedő, mert izgalmas, változatos, fordulatos, de mégis követhető. Miután kijöttem a moziból, úgy érzetem, hogy szívesen nézném Mickey és bandája további kalandjait. Jellegre olyasmit érdemes elképzelni, mint a Peaky Blinders (Birmingham bandája) sorozat, csak ez sokkal viccesebb hangvételű. Az Úriemberek nemcsak a fűtermesztés és az anyaggal való kereskedés, a versenytársakkal való rivalizálást mutatja meg, hanem betekintés ad a brit felsőosztály kicsit sem fényűző, felszínes világába. Nagy erőssége a filmnek, hogy bár a történet legalább 3 különböző szálon fut, a befejezésre, a szálakat hibátlanul összekapcsolja, és végül nem marad semmi se jelentéktelen vagy felesleges. Szóval, ha csak úgy ülnél, és közben azon merengenél, hogy „na és ez mégis hogy kapcsolódik ide”, akkor nyugodj meg, minden összeáll a maga idejében. A képi világ igazán csodálatos, a helyszínek berendezése, a jelmezek, mind hitelesek, magukkal ragadják a nézőt. A direktor ráadásul olyan színészeket trombitált össze, hogy a szereposztás egyenesen parádés. A színészi játékok a főszereplőktől a mellékszereplőkig őszintén jó, nem tudnék kiemelni egyetlen gyengébb alakítást sem. A karakterek a műfajhoz mérten kellően kidolgozottak. Nyilván nem mélyülünk bele a szereplőink lelki világába, de céljaik, legfontosabb tulajdonságaik, melyek alapján egyértelműen definiálhatók, hiánytalanok. Összességében azt tudom elmondani, hogy az egész nagyon Guy Ritchie-s, aki kedveli a rendező stílusát és más filmjeit (például Az UNCLE embere, Sherlock Holmes filmek stb.), annak garantáltan tetszeni fog az Úriemberek is.

A Pearson házaspár

Következzen egy rövid betekintést a karakterekbe! Elsőszámú szereplőnk maga Mickey Pearson, a keménykezű, de semmi estre se gonosz füves bácsi. A férfi nagy erőfeszítések árán küzdötte fel magát a csúcsra, a sikernek komoly ára volt. Mostanra már nem a vérontásról híres, de személyét minden társadalmi körben, ahol mozog, nagy tisztelet, elismerés övezi. Mickey tehát presztízst teremtett magának, ezt dobná el, nyugalomért cserébe. Kulcsfontosságú szereplő még Raymond, a vállalkozás ügyintézője, aki igyekszik minden kihívást több-kevesebb sikerrel teljesíteni. Raymond-nak a munkája az élete, ezt céltudatosan végzi. Persze, a film még rengeteg szereplőt vonultat fel. Érdekes még Fletcher, az egyszerre nagyon ravasz és nagyon hülye magánnyomozó, a végtelenül jó modorú és türelmes Edző. Létfontosságúak még a kiszemelt vevők, a sunyi Mathew és a fiatal és nagyravágyó Száraz Szem. Matthew McConaughey, Charlie Hunnam, Hugh Grant és Colin Farell is jól érvényesülnek a rájuk bízott szerepekben.

Az Úriemberek című akció-vígjátékot és krimit, nagy élvezettel néztem. Van benne minden: humor, izgalmas küldetések, nyomozás és persze egy kis románc is. Guy Ritchie-nek nem ez a legmesteribb alkotása, de rendkívül színvonalas és egyedi.

Befejezésül egy végső összegzés!

Nézd meg, ha:

• kedveled az izgalmas, fordulatos filmeket
• kedves számodra Guy Ritchie stílusa
• egy nagyon angol filmre vágysz

Hagyd ki, ha:

• nehezen követed a sok szálon futó történeteket
• nem szereted, ha folyik a vér
• nem vagy oda a túl sok illegális témáért

Köszönöm, hogy itt voltál, várlak legközelebb is! További bejegyzésekért kövesd a blogot és látogass el a Facebook oldalra!

Ma már elvileg nem divat az, hogy leül az ember a tévé elé és addig nyomkodja a színes gombokat, míg nem talál az ízlésének megfelelő műsort. Mégis, ha így tennétek, biztosan feltűnne, hogy a hazai csatornákon ugyanazok a vígjáték sorozatok futnak. A címüket ezerszer hallottuk már, de ugyanannyi ember rajong értük, mint amennyi szörnyűnek tartja. Mi is az igazság?

Ahogy a legtöbb vígjátéknak, úgy ezeknek a sorozatoknak sem az a lényegük, hogy logikusak, hihetők legyenek. A milliószor lerágott buta történések, az állandó karakterek azonban rengeteg ember számára jelentenek őszinte kikapcsolódást egy fárasztó nap után.  Sokak szerint olyan elképesztően bugyuták ezek, hogy teljesen nézhetetlennek tartják őket, azonban ez a tulajdonság igazából a műfaj összes darabjában megtalálható. Szóval, ha téged is idegesítenek ezek az eltúlzott, lehetetlenül ostoba szituációk, ezek a sorozatok nem neked valók.

1. Agymenők (2007-2019)

Az Agymenő című amerikai tévésorozat 2009-ben indult el és összesen 12 évadot élt meg. A történet négy tudós srácról szól, akik a kaliforniai CAL Tech egytemen dolgoznak. A banda tagjai a bogaras Sheldon Cooper, a romantikus Leonard Hofstadter, a „nőcsábász” Howard Wolowitz és a rémes nőfóbiával küzdő Rajesh Koothrappali. Mikor a szomszédos lakásba beköltözik a csinos pincérlány, Penny, az életük fenekestül felfordul: pontosabban abban a pillanatban kezdődik el.

Az Agymenők főszereplői

Ez a sorozat nagy népszerűségnek örvend, annak ellenére, hogy véget ért már. Az alapötlet humoros és egyedi, nagyon jól működik, az átlagos életet élők valóban jókat derülnek a négy kockasrác életvitelén. A következőket annak ismeretében olvassátok, hogy én az összes részt láttam, többször is. Az első 6 évad szerintem abszolút humoros, jó nézni. Persze tele van klisékkel, de ugye ez műfaji sajátosság is. A 7-9. évadig van benne egy nagy fordulat, akörül forog nagyjából a cselekmény, de még az is bőven szórakoztató szinten van. Igazából itt már felnőtt emberekről szól az egész, talán emiatt más kicsit a hangulata. Az utolsó három évad igazából a nosztalgiázás, a lezárás színtere, de ha nagy rajongó vagy, akkor ezt is élvezed. Ezekben részemről jobban érezhető a színvonalesés, de ennyi idő után szükségem volt a méltó lezárásra és ezt a sorozat nagyjából megadja a karaktereknek. Még ezek a leggyengébb évadok is simán nézhető szinten vannak, de azért nem az igaziak.

Összességében az Agymenők egy nagyon sok évadot megélt, meglepően vicces sorozat, aminek a legnagyobb erőssége, hogy egyedi alapötlettel dolgozik. Én nagyon szerettem, de nem a kedvenc sorozatom. Az Agymenők összes évada elérhető az HBO GO-n.

2. Az ifjú Sheldon (2017-)

Ahogy a címe is mutatja, ez szorosan kapcsolódik az Agymenők című szitkomhoz. Ebben a vígjáték sorozatban a gyermek Sheldon Cooper-t és családját ismerhetik meg a nézők. Ez kimondottan azok számára készült, akik szerették a felnőtt karaktert. A texas-i família teljesen átlagos lenne a csodabogár Shelly nélkül, a fiúcska azonban állandó gondokat szül nekik tudományos érdeklődésével és szociális készségeinek hiányával.

A Cooper család

A sorozat most a negyedik évadnál tart. Engem annyira nem fogott meg, pedig az első két évad nagyon ígéretesnek tűnt. Valahogy már most kicsit erőltetettnek érzem, de ez nem meglepő, mert az alapkoncepció is az. Egy utolsó bőrt lehúzni, sokat szakítani. Nagyjából ezért létezik ez a sztori. Érdemes lehet belenézni, mert egyébként nem olyan rossz és a felnőtt Sheldon viselkedésében sok mindent utólag megmagyaráz, emiatt megéri rápillantani. A sorozat eddigi évadai megtekinthetők az HBO GO-n. 

3. Modern család (2009-2020)

Ez a sorozat a ’90-es években futó ’Egy rém rendes család’ mintájára készült, melynek férfi főszereplője Ed O’Neill (Al Bundy) már idősebb családtagként a Modern családban is feltűnik. Ahogy a cím is sejteti, ez már újszerű megközelítésből mutat be egy családot. A Modern család például az első sorozatok között volt, mely nyíltan ábrázolt homoszexuális párt és idős, gazdag férfi, fiatal, bevándorló nővel kötött házasságát. Bár a sorozatot nézve erre nem feltétlenül figyelünk fel, de bemutat jópár komolyabb társadalmi problémát az évadok során, nyilván szirupos csomagolásban.

A Modern család szereplői (1. évad)

A sorozat összességében szerintem nagyon színvonalas, ez a minőség érezhetően csak az utolsó két évadra törik meg. Ezekre azonban kimondottan erőltetett lett nekem, de ha már elkezdtem, már csak kíváncsiságból be is fejeztem. Az eddig felsorolt szituációs komédiák közül ez nőtt legjobban a szívemhez, de van olyan családról szóló sorozat, ami sokkal jobban megfogott. Azt hiszem a legtöbb rajongónak azért tetszik, mert egy összetartó, nagy családról szól, akik a sokszínűségük ellenére is jól kijönnek. Nem tökéletesek, de szívesen tartoznának közéjük. Úgy vélem a lelkünk mélyén, sokan vágyunk ilyen családra. Azok, akik rühellik a Modern család c. sorozatot, általában két okból vélekednek így. Az első, hogy egész egyszerűen idegesítőnek találják a karkatereket (vélhetően a legtöbb amerikai szitkommal így vannak). A második mérföldekkel nyomósabb ok, – különösen kis hazánkban -  hogy ehhez a sorozathoz inkább szabadelvű értékrenddel kell rendelkezni. A konzervatív értékekkel bíró személyek számára a Modern család, túlzás nélkül polgárpukkasztó lehet. Ezt viszont mindenki maga tudja eldönteni, hogy mit tud elfogadni és mit nem, természetesen minden álláspont érthető. A vígjáték sorozat összes része elérhető a Netflix kínálatában. 

Léteznek további „mainstream” alkotások is, ezért az ehhez hasonló rövidebb összegző értékeléseket folytatni tervezem, nemcsak a komédia műfajában. Ez a három sorozat nagy népszerűségnek örvend, de nem nevezném őket a műfaj legjobbjainak. Érdemes lehet beléjük pillanatani, mert magukkal tudják ragadni a nézőt a különböző történetszálak. A szituációs komédia műfaját nagy szeretettel ajánlom mindenki számára, mert elsődleges célja valóban a pihentető szórakoztatás.

Köszönöm, hogy velem tartottál, várlak vissza! Nézz szét bátran a korábbi bejegyzések között, kövesd a blogot és a Nagytotál Facebook oldalát is csekkold, nehogy lemaradj az újdonságokról!

Egy film Szörnyelláról? Arról a kutyarablóról? Hát igen, amikor meghallottam, nem lelkesedtem érte. Ahogy azonban megjöttek az első ízelítők, egyre bizakodóbbá váltam. A Disney alkotott egy gyerekmese alapján egy felnőtt közönségnek szóló, megdöbbentően elborult filmet. Ha már egy ideje szeretnél ismét moziba menni, de eddig semmi érdekeset nem találtál magadnak, válts egy jegyet a Szörnyellára!

Szörnyella

Nem azt mondom, hogy ez életem legjobb filmje, de annál sokkal ütősebb, mint amit vártam. Merész stílusa, elborult hangulata nem jellemző a Disney-re. Bár az első 15-20 percben megijedtem, mert kicsit sem fogott meg, a történet olyan szinten robbant be ezután, hogy a játékidő végéig minden pillanata lángolt. Leesett az állam, attól, amit láttam, mert őszintén nem hittem, hogy így engedik kibontakozni ezt az enyhe őrületet szirup nélkül. Bár ez hivatalosan Szörnyella de Frász eredettörténete lenne, nekem nem volt ilyen benyomásom. Nem tudom elképzelni, hogy mi vezetett a történet végétől odáig, hogy a nő dalmatákat akart megnyúzni a szőrükért. Az viszont kiderül, hogy pontosan mi a baja Szörnyellának ezekkel a kutyákkal. Több platformon is inkább negatív kritikákat olvastam erről a filmről, de számomra ez egy szórakoztató és szuper időtöltés volt, ráadásul a későbbiekben is örömmel nézném újra. Nyilván mindenkinek más az ízlése, illetve én nem vagyok hivatásos kritikus, de hétköznapi emberként állítom, hogy a film egy próbát mindenképp megér.

Szörnyella, Horace (bal), Jasper (jobb) és a dalmaták

Jöjjenek a karakterek! A képlet nagyon egyszerű: egy „főhős”, egy főgonosz, csatlósok mindkét oldalon. Az első számú szereplő természetesen Estella de Vil másnéven Szörnyella. A fiatal nő zseniális érzékkel bír a divat terén. Stílusa egyedi és merész, a ’70-es évek brit fővárosában legalábbis teljesen egyedülálló. Gyerekkorában nagy bajkeverő volt, de édesanyja mindig szeretetteljesen bánt vele. A nőnek valójában két személyisége van: a kedves, „átlagos” Estella és a bohém, őrült Szörnyella. A maga módján mindkét énje emberi és szerethető. A Báróné személyisége már elsőre is ellenszenves. Látszólag nem áll olyan távol Estella-tól, de ahogy a történet a végéhez közeledik, egyre világosabbá válik, hogy mégis hatalmas szakadék választja el őket. A Báróné rideg, csakis a pozíció számít neki. A hírnév megőrzése érdekében mindenre képes, tulajdonképpen ez élteti. Mellékszereplők közül aranyos karkaterek Estella csatlósai: Jasper, Horace, Anita és Artie. A színészi alakítások is elég jók. A film két húzóneve, a két Emma: Emma Stone, aki elsősorban a Kaliforniai álom c. musical-ből lehet ismerős és Emma Thompson, akit remélem, nem kell bemutatnom. Mindketten remekül hozzák a rájuk bízott szerepet, öröm nézni a csatározásukat. Vannak persze cukiságok is a filmünkben, természetesen kutyák és nem csak dalmaták!

Mit emelnék még ki? Ahogy azt már említettem, a film helyszíne London a ’70-es években. A jelmezek ehhez kiválóan igazodnak, viszont ez nagyon alap dolog ebben az esetben, mivel egy ruházkodás köré felépített filmről beszélünk. Ez alól kivétel Estella öltözéke, ahogy minden másban, ő ebben is kívülálló. A zene is nagyon jól össze van válogatva, illik a jelenetekhez. Összességében egy nagyon szépen becsomagolt művet kapunk, egész jó történettel. Műfaja vígjáték, krimi, ennek szerintem nagyjából meg is felel. A továbbiakat azért sem szeretném részletezni, mert nagyon nehéz spoiler-mentesen írni és senkit nem szeretnék megfosztani a film élményétől.

A Szörnyella már megtekinthető a mozikban!

A végére egy kis összegzés!

Kinek ajánlom?

• 12 év fölött bárkinek
• aki nagyon szeretne már moziba menni, de eddig semmi nem fogta meg
• divatrajongóknak 2 óra varázslat
• aki kíváncsi egy Harley Quinn beütésű, nem szokványos Disney-mesére

Kinek nem való?

• aki szirupos, hercegnős dologra számít
• aki nem kedveli ezt a műfajt
• aki mindent megmagyarázó eredettörténetre számít
• aki nem szereti, a valóságtól távol álló, kissé őrült ábrázolásokat

Köszönöm, hogy itt voltál, hamarosan találkozunk! További bejegyzésekért kövesd a blogot és látogass el a Nagytotál Facebook oldalához, hogy értesülj az újdonságokról!

A háborús filmek sokak számára nehezen fogyaszthatók, hiszen olyan borzalmakat tárnak a szemeink elé, amit remélhetőleg soha nem kell átélnünk. A mai ajánlóban egy olyan filmet szeretnék bemutatni, ami rengeteg fájdalmat és kínt rejt magában. Csodaszép, hiszen kiválóan ötvözi a szerelmet, a háborút és a drámát, de nem való mindenkinek komolysága és magasan megrendítő hangulata miatt. Fogadjátok szeretettel a 2007-ben megjelent, több díjat és jelölést bezsebelt, Vágy és vezeklés című filmdrámát!

Keira Knightley/Cecilia ikonikus ruhája

A dráma Ian McEwan azonos című regénye alapján készült. Számos díjra jelölték, melyek közül végül 2 Golden Globe-díjat és egy Oscar-díjat sikerült elnyernie. A kétórányi játékidő során nívós színészekkel és színésznőkkel találkozhatunk, mint Keira Knightley, James McAvoy, Benedict Cumberbatch vagy az akkor még gyermek Saoirse Ronan. A film zenéje, díszlete, kosztümjei mind fantasztikusak. Sokak szerint a történet elején a Cecilia által viselt zöld ruha, a filmtörténet egyik legszebbje, mivel egyidőben testesíti meg az eleganciát és illeszkedik a fülledt nyári estéhez légies könnyedségével. Ez a dráma büszkélkedhet egy nagyon hosszú vágatlan jelenettel is, mely bennem ahhoz hasonlatos érzést keltett, mintha a Feszty-körképet nézném. Bármerre fordul a kamera, újabb megdöbbentő jelenetet láthatunk, szinte már mi magunk is ott sétálunk. Annak ellenére, hogy a cselekmény az ominózus nyári este után lényegében 3 szálon fut tovább, érthető és követhető. Elérkezünk a II. világháború időszakába, ahol már senki sem kötődik a Tallis családhoz, viszont az életük továbbra is romokban hever. Cecilia és Robbie szerelme olyan együttérzést tud kiváltani a nézőből, hogy a háború végéi keresztbe tett ujjakkal szurkolunk nekik azért, hogy érzelmeik végre kiteljesedhessenek. Ezt ellensúlyozza Briony szála, aki számomra a történet elejétől kezdve borzasztóan ellenszenves szereplő volt, a második óra végére voltam csak képes kedvelni őt.

Cecilia és Robbie

Akkor nézzük is a karaktereket! A filmünk két főszereplője természetesen Cecilia és Robbie. Cecilia megjelenésében és modorában is előkelő. A nő csakis Robbie mellett vetkőzi ezt le, a heves érzelmei a férfi iránt teljesen más emberré teszik. Azon a bizonyos estén az ő élete is széthullik. Mikor legközelebb látjuk már átlagos nő, családjától eltávolodott. Állandóan menekül a múlt elől, abban reménykedve, hogy ismét a szeretett férfi karjaiban találja magát. Robbie gyermekkora óta ismeri a Tallis családot, hiszen édesanyja a família házvezetőnője. A férfi kölcsönösen vonzódik Cecilia-hoz, kapcsolatuk teljesen megőrjíti őt is. Briony vádja egy életre megnyomorítja. A háború alatt csakis a Cecilia iránt érzett szerelme tartja életben, a vágy, hogy újra láthassa őt és az ígéret, miszerint ezután közös életük kezdetét veszi. Harmadik lényeges szereplőnk a kis Briony Tallis, akit hatalmas képzelőerővel bíró lánykának ismerünk meg. A gyerek egy kissé elvont, álmodozó típus, a családban igazi csodabogár.

A 13 éves Briony 

Hogy miért veszi fejébe, hogy Robbie egy bűnös lélek, az tulajdonképpen nem derül ki. Az események csak úgy zajlanak egymás után, a kislány pedig bemagyarázza magának, hogy ez a férfi maga az ördög. Briony koránál fogva tudatlan, nem érti a szerelem, a világ működését. Addig hergeli magát, míg végül meghazudtolva azt, amit lát, valótlanul vádolja meg Robbie-t. Tudja az igazságot, ismeri a férfit és ez alapján nem lenne oka kételkedni a tisztességességében, azonban ő a lelkében eldöntötte már, ki a bűnös. Ezen felnőttként hiába akarna változtatni, mert ennyi szenvedés után, senki nem hajlandó neki őszintén megbocsájtani. Briony belső világában ugyanúgy ott marad ez a folt, melyet soha senki nem lesz képes eltűntetni onnan. A színészi játékok is nagyszerűek, hitelesek és átadják a nézőnek az állandó feszültséget, a kétségbeesést. Persze lehet kritizálni Keira Knightley testalkatát, a színésznő és James McAvoy közt lévő kémiát, hogy Knightley nem elég szexis meg különben is minden gáz benne, de ebben az esetben próbáljuk meg mindezt utánuk csinálni. Látni fogjuk, hogy nem egyszerű ennyi érzelmet megosztani a nézőkkel, emellett pedig az, hogy egy színésznő vékony-e vagy sem, teltek-e az idomai vagy sem, teljesen lényegtelen tényezők.

A Vágy és vezeklés érdekes, szép, de lassú film. Különleges hangulat és ízlés szükséges ahhoz, hogy igazán értékelni tudjuk. Nem igazi háborús film, de nem is teljesen romantikus. Egyes egyedül a dráma műfaja passzol rá tökéletesen, mivel tragikum és szomorúság az bőven van benne.

Befejezésül a végső összegzés!

Nézd meg, ha:

• kedveled a drámákat
• valami komoly, elgondolkodtató filmre vágysz
• szereted a szép látványvilággal rendelkező alkotásokat
• nem zavar a hosszas tragikus hangulat

Nem neked való, ha:

• könnyed szórakozásra vágynál
• gyerekkel közösen szeretnél filmezni
• untatnak a lassan kibontakozó filmek
• rosszul érint a szexualitás témája
• megvisel a borongós, megrázó légkör

Köszönöm, hogy itt voltál, gyere legközelebb is! Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot és látogass el a Facebook oldalra is, ami hamarosan megtellik színes tartalmakkal!

A Walt Disney Studios ősidők óta látja el a világunkat hercegnőkkel, hősökkel és varázslattal. Meséik kalandra szólítják a gyerekeket és a hétköznapi forgatagból kiszakadni vágyó idősebb korosztályt is. A különböző, új és ismeretlen világok, ahova elkalauzolnak bennünket, mindig titkokat rejtenek, melyeket a szereplőkkel együtt deríthetünk fel. Vannak persze kevésbé sikeres alkotásaik, de a legújabb Raya és az utolsó sárkány című animációs film nem tartozik közéjük. Bár hangulatában tipikus Disney, ez a mese meglepően izgalmas és újszerű.

A mese címszereplője, Raya

Ez az animációs film nem volt rendesen beharangozva, ez nagyrészt a pandémia által kevert zűrnek köszönhető. Végül Disney+-on kötött ki, ez a platform azonban hazánkban jelenleg még nem elérhető. A vicc az, hogy magához a célközönséghez sem jutott el, ez a mese ugyanis elsősorban ázsiai nézőknek szól. A Raya és az utolsó sárkány elsőkörben a Disney-univerzum hercegnőinek diverzitását igyekszik növelni, ezt megmutatta már korábban a Vaiana kapcsán is. És ezen ponton kell kihangsúlyoznom, hogy a filmet nem(csak) ezért érdemes megnézni! A mondanivalóját tekintve magas szinten újszerű, ahogy a végső megoldás is fantasztikus. Számomra teljesen új élmény volt, egyszerűen nem tudok róla semmi elrettentőt mondani. Ahogy megismerjük Kumandrát rá kell jönnünk arra, hogy ez a tájaiban csodaszép ország nagyon ismerős. A népek közti megosztottság, a nézeteltérések, az állandó harc és gyűlölködés a valós életünk egyfajta mesebeli elemekkel felruházott alternatívájává teszi Raya világát. Egy ilyen korban, amikor a bolygónk minden szegletében ellenségeskedés, kiközösítés zajlik a különböző népek között, a mese témája borzasztóan aktuális. Nagyon okosan csomagolja be mindezt, de ha belesünk a klisék mögé, komoly leckék várnak még a felnőtt közönségre is. Ez az animációs film tehát a rivalizálás, az utálkozás lassú legyőzéséről szól, mely csak a kölcsönös bizalom útján érhető el.

Raya és Sisu

Miben kiemelkedő még a film? A szereplők egytől egyig nagyon különböznek, korban, nemben, mindenben, amiben csak lehet. Egy dolog köti őket össze: elvesztett szeretteiket akarják visszakapni. A maroknyi kis csapat a közös cél érdekében összefog, remélve, hogy sikerrel járnak. Az elsőszámú főszereplő, Raya képzett harcos, aki megszállottan keresi az utolsó élő sárkányt. Minden vágya, hogy édesapját újra maga mellett tudhassa. Az ő elvesztése óta egyedül járja Kumandrát, senkiben nem bízik meg, mert megtanulta, hogy a világ kegyetlen. Ez a bizalmatlanság azonban nem minden esetben vall bölcsességre, a lány valójában retteg belül, mert tisztában van azzal, hogy a dologok állása részben az ő hibája is. A hősnő tehát nem tökéletes, ez teszi igazán emberivé. Másik szereplőnk Sisu, akit mindenki megmentőnek tekint, a valóságban azonban nem így van. A cselekmény előrehaladtával azonban felnő ehhez a szerephez és azzá válik, akit a mítoszok is ábrázolnak. Azért is tartom remeknek ezt a mesét, mert nagyon jó a felépítése. A múlt történései részletesen bemutatásra kerülnek, nem maradunk magyarázat nélkül, nincs kapkodás, pedig ezeket általában a filmek első 5 percében lezavarják. Minden szereplő célja egyértelmű, van jellemük, nemcsak úgy lógnak a levegőben. Az animáció szokás szerint minőségi, dehát Disney-ről beszélünk, szóval ez nem is meglepő. A klímájukban eltérő tájakat nagyon élethűen szemléltetik, nagy köztük a kontraszt, tényleg csodaszép a látvány. 

Jelenet a filmből

Érdekesség, hogy ebben a mesében nincs igazi főgonosz. A Druunok gonosz lelkek, amik kővé változtatják az embereket és a sárkányokat. Ezek az arctalan pacák azonban nem élő-lélegző személyek, hanem az emberek közti viszály szülte őket. Biztosan többen gondolják úgy, hogy a nagy negatív karakterei a történetnek Namaari és az édesanyja. Az anya, egy királynő, egy igazi vezér. Kötelességének tekinti a sajátjai védelmét, minden cselekedete erre irányul. Namaari modern, harcos „hercegnő”, aki nem ért egyet szülőjével. A fiatal lány valójában ugyanarra vágyik, mint Raya és társai, de ezt senki nem hiszi el neki. Namaari azzal küzd a legjobban, hogy elnyerje a többiek bizalmát, ez azonban hatalmas kihívásnak bizonyul. A mesénk felvonultat sokféle személyt sokféle elképzeléssel: az idealista békítő, a szkeptikus, a túlélő, a naiv/ártatlan, az örök ellenségeskedő mind megjelennek. Ez olyan sokrétűvé teszi a szereplőgárdát, hogy garantáltan találsz valakit, akivel együtt tudsz érezni. A végkifejlet váratlan, megható és tényleg egyedi. Túlzás nélkül merem állítani, hogy a Raya és az utolsó sárkány, szórakoztató és tanulságos, az egyik legjobb Disney-film, amit valaha láttam.

Az animációs filmet hamarosan a hazai mozik is vetítik!

Jöjjön egy végső összegzés!

Kinek ajánlom?

• bármilyen korosztálynak
• az izgalmas animációs filmek kedvelőinek
• Disney rajongóknak kötelező
• akik szeretik a megható, tanulságos meséket
• akik szeretnék lekötni a gyerekeiket egy családi délután erejéig

Kinek nem való?

• aki az „egyedi” animációs filmeket kedveli
• akit kiráz a hideg a Disney-meséktől
• aki nem rajongója a mágikus világoknak
• aki Jégvarázs jellegű éneklős-táncolós dologra vágyik

Köszönöm, hogy velem tartottál, találkozunk legközelebb! Kövesd a blogot és a Facebook oldalt, hogy ne maradj le az újdonságokról!